A Magyar Tenisz Szövetség története

(részlet Szőke Pál 100 éves a magyar tenisz c. könyvéből)

Századunk első éveiben a hazai teniszsport nagy léptekkel haladt előre. 1904-ben Kertész János így írt: "Nincsen Lawn Tennis Szövetségünk, mely az ország lawn-tennis ügyeit is fejlesztené. Immár égető szükséggé vált egy Lawn Tennis Szövetség megalakítása." 1905-ben az első lépéseket az önálló Tenisz Szövetség létrehozására a Magyar Athlétikai Szövetség tette meg, és augusztusi ülésén elhatározta, hogy lawn-tennis alosztályt létesít, de az önálló szövetség és a MASZ keretében való megoldás hívei nem tudtak ekkor megegyezni egymással, így érdemi döntés akkor nem született.

Az 1907-es év hozott fordulópontot a teniszsport életében. A BLTC vezetősége egy alapszabály-tervezetet dolgozott ki, és azt az 1907.január 17-re összehívott szűkebb körű értekezlet elé terjesztette. Az értekezleten a három - akkor legnagyobb - tenisszel foglalkozó egyesület - a BLTC, a BBTE és a MAC - küldöttei vettek részt. Az előkészítő bizottság hetekig húzódó tárgyalások után a BLTC alapszabály-tervezetét fogadta el kiindulópontnak, majd a három egylet választmánya kimondta belépését a megalakítandó szövetségbe. Ekkor az előkészítő bizottság a következő felhívással fordult az ország tenisszel foglalkozó egyesületeihez, megküldvén egyúttal az alapszabály-tervezetet is:

Tisztelt Társegyesület!

Alig másfél évtizede annak, hogy hazai sportegyesületeink... a lawn-tennist sportszerűen és komolyan művelik. ... a lawn tennis - hála a lelkes művelőinek - mindinkább tért hódít és annak sportszínvonala rohamosan emelkedik. Ez különösen az utóbbi években mind a fővárosi, mind a vidéki sportegyesületek által sportszerűleg rendezett nagy sikerű teniszversenyek igazolják.

E sikereket azonban a rendező egyletek minden igyekezete ellenére is mindig az a széttagoltság és mondhatni a versenyek bizonyos vidékre való szorítkozása jellemezte, mely ismertetőjele mindazon sportágak művelésének, amelyek az érdekelt sportkörök országos egyesülése és együttműködése nélkül fejlesztenek.

Ez a széttagoltság - erős meggyőződésünk szerint - okozója annak is, hogy hazai lawn-tennis sportunk minden fellendülése mellett sem halad olyan mértékben, mint azt az alkotóerők lehetségessé tennék, hogy hazai sportunk a külföldi lawn-tennis sport színvonalát mindeddig el nem érte.

E meggyőződés érlelte meg bennünk azt az elhatározást, hogy a magyar lawn-tennis sportot alkotó faktorokat egybegyűjtve, hazai lawn-tennis érdekeinket szövetkezés alapján szervezzük meg és létet adjunk az önálló Magyar Országos Lawn Tennis Szövetségnek, amelynek feladata lenne egy egységes és általános, kötelező erővel bíró verseny- és játékszabályok alkotásán és betartásának ellenőrzésén kívül a hazai lawn-tennis sport általános érdekeit hazánk határain belül előmozdítani és fejleszteni, valamint azokat a külföld előtt is képviselni. ... majd 1907. április 7. napjának délelőtt 10 órájára a Budapesti Korcsolyázó Egylet városligeti csarnokába összehívták az alakuló közgyűlést.

A meghívót 195 hazai egyesület címére küldték el, de a közgyűlésen mindössze tíz egyesület

képviseltette magát: BBTE, BLTC, MAC, Budapesti Torna Club, Galgóci Sportegyesület, Honti Sport Club, Hunnia Evezős Egylet, Műegyetemi Athlétikai és Football Club, Nemzeti Hajós Egylet, Pécsi Athlétikai Club.

Az alakuló közgyűlés változtatás nélkül elfogadta az alapszabály-tervezetet, és augusztus 12-re tűzte ki a szövetség első rendes közgyűlésének időpontját. Az augusztusi közgyűlésig már 15 egyesület 40 pályával lépett be az egyesületek sorába. A BLTC 8, a MAC 7, a BBTE 5, a Honti SC 4, a BTC 2, az FTC 2, a BEAC 2, a Pécsi AC 2, a Hunnia CSE 2, a Nemzeti HE 1, a MAFC 1, a Galgóci SE 1, a Kassai AC 1, a Debreceni TE 1, és a Ganzgyári Tisztviselők SE 1 pályával lépett be a szövetségbe.
Az első rendes évi közgyűlésen az egybegyűltek megválasztották az első vezetőséget: elnök: Vécsey Miklós, alelnök: dr. Szent Györgyi Imre, dr. Lisznyai Tihamér és Marsovszky Miklós, ügyvezető alelnök: Schmid Ödön, titkár Kertész János, pénztárnok Takáts József lett.

1909-ben a Tanács javasolta, hogy a MOLSZ lépjen be a Brit Tenisz Szövetségbe és javasolja a Nemzetközi Tenisz Szövetség megalakítását. 1909. március 17-én a közgyűlésén Mr. Arthur Yolland javaslatára az MOLSZ csatlakozott a Brit Tenisz Szövetséghez (British Tennis Association), és így létrejött a Nemzetközi Tenisz Szövetség (International Tennis Association).

1910-ben a MOLSZ együttműködési szerződést írt alá az Osztrák Lawn Tenisz Szövetséggel.

1913-ban Magyarország, mint önálló állam, bár csak egy szavazattal, de képviselve van a Fédération International de Lawn Tennis-ben, és Magyarország mint önálló állam fog részt venni a június 7-én Párizsban megtartandó világbajnoki versenyeken.

1942. március 22-én tartották a 35. Évi rendes közgyűlést, amelyen megváltoztatták a szövetség elnevezését, és ekkor lett MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG a hivatalos név.

A felszabadulás után, 1945-ben rendezett bajnoki küzdelmek egyes versenyszámaiban Asbóth József hatodik, Körmöczy Zsuzsa pedig első aranyérmét szerezte. Ugyanebben az évben az országos ifjúsági bajnokságon Vad Dezső és Christián Ottilia két-két bajnoki aranyat szereztek.

Nagy-Brittania nemzetközi bajnoksága, Wimbledon:

1925 férfi páros: 3. Kehrling Béla
1948 férfi egyes: 3. Asbóth József
1958 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1984 vegyes páros 3. Temesvári Andrea
1985 férfi páros: 1. Taróczy Balázs

Franciaország nemzetközi bajnoksága, Párizs

1938 férfi páros. 3. Szigeti Ottó, Gábori Emil
1939 férfi egyes: 3. Szigeti Ottó
1939 férfi páros: 3. Gábori Emil
1947 férfi egyes: 1. Asbóth József
1947 vegyes páros: 3. Asbóth József, Körmöczy Zsuzsa
1948 női páros: 3. Körmöczy Zsuzsa
1956 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1958 női egyes: 1. Körmöczy Zsuzsa
1959 női egyes: 2. Körmöczy Zsuzsa
1961 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1966 férfi egyes: 2. Gulyás István
1967 férfi egyes: 3. Gulyás István
1981 férfi páros: 1. Taróczy Balázs
1983 férfi páros: 3. Taróczy Balázs
1986 női páros: 1. Temesvári Andrea

A Davis Kupa 1900-ban indult hódító útjára. A magyar nemzeti válogatott első Davis Kupa szereplése 1924-ben volt.

A magyar tenisz a második világháború után érte el legkiemelkedőbb eredményeit, amikor a csapat (Baranyi Szabolcs, Szőke Péter, Taróczy Balázs) megnyerte a Király Kupát 1976-ban. A Davis Kupa európai csoportjában négyszer játszott elődöntőt a csapat. 1994-ben Magyarország történetében először került be a Davis Kupa Világcsoportjába. 1995-ben a magyar válogatott (Köves Gábor, Krocskó József, Markovits László és Noszály Sándor) ismét kivívta a jogot a világcsoportban való szereplésre, a rendkívül erős ausztrál válogatottat győzte le a Kisstadionban.

A Magyar Köztársaság visszaállításával a Magyar Tenisz Szövetség 1990. január 1-én újra független lett, és a 45 év után először a tagok szabadon választották meg az elnökséget. 

Kertész János titkár, majd főtitkár 1907-1932

dr. Sédey (Schréder) László 1932-1936

Szelőczei (Herzum) János 1936-1949

Saroveczki Gyula 1949-1965

Bánhidi Károly 1965-1967

Saroveczki Gyula 1967-1977

Zentai Ferenc 1977-1990

Sauska István 1990-1991

Dr. Nyirő László 1991-1996

Sándor Péter 1996-1997

Deák Attila 1997-2011