A Magyar Tenisz Szövetség története
Részlet
Szőke Pál 100 éves a magyar tenisz c. könyvéből:
Századunk
első éveiben a hazai teniszsport nagy léptekkel haladt előre. 1904-ben Kertész
János így írt: "Nincsen Lawn Tennis Szövetségünk, mely az ország
lawn-tennis ügyeit is fejlesztené. Immár égető szükséggé vált egy Lawn Tennis
Szövetség megalakítása." 1905-ben az első lépéseket az önálló Tenisz
Szövetség létrehozására a Magyar Athlétikai Szövetség tette meg, és augusztusi
ülésén elhatározta, hogy lawn-tennis alosztályt létesít, de az önálló szövetség
és a MASZ keretében való megoldás hívei nem tudtak ekkor megegyezni egymással,
így érdemi döntés akkor nem született.
Az
1907-es év hozott fordulópontot a teniszsport életében. A BLTC vezetősége egy
alapszabály-tervezetet dolgozott ki, és azt az 1907.január 17-re összehívott
szűkebb körű értekezlet elé terjesztette. Az értekezleten a három - akkor
legnagyobb - tenisszel foglalkozó egyesület - a BLTC, a BBTE és a MAC -
küldöttei vettek részt. Az előkészítő bizottság hetekig húzódó tárgyalások után
a BLTC alapszabály-tervezetét fogadta el kiindulópontnak, majd a három egylet
választmánya kimondta belépését a megalakítandó szövetségbe. Ekkor az
előkészítő bizottság a következő felhívással fordult az ország tenisszel
foglalkozó egyesületeihez, megküldvén egyúttal az alapszabály-tervezetet is:
Tisztelt
Társegyesület!
Alig másfél évtizede annak, hogy hazai
sportegyesületeink... a lawn-tennist sportszerűen és komolyan művelik. ... a
lawn tennis - hála a lelkes művelőinek - mindinkább tért hódít és annak
sportszínvonala rohamosan emelkedik. Ez különösen az utóbbi években mind a
fővárosi, mind a vidéki sportegyesületek által sportszerűleg rendezett nagy
sikerű teniszversenyek igazolják.
E
sikereket azonban a rendező egyletek minden igyekezete ellenére is mindig az a
széttagoltság és mondhatni a versenyek bizonyos vidékre való szorítkozása
jellemezte, mely ismertetőjele mindazon sportágak művelésének, amelyek az
érdekelt sportkörök országos egyesülése és együttműködése nélkül fejlesztenek.
Ez a
széttagoltság - erős meggyőződésünk szerint - okozója annak is, hogy hazai
lawn-tennis sportunk minden fellendülése mellett sem halad olyan mértékben,
mint azt az alkotóerők lehetségessé tennék, hogy hazai sportunk a külföldi
lawn-tennis sport színvonalát mindeddig el nem érte.
E
meggyőződés érlelte meg bennünk azt az elhatározást, hogy a magyar lawn-tennis
sportot alkotó faktorokat egybegyűjtve, hazai lawn-tennis érdekeinket
szövetkezés alapján szervezzük meg és létet adjunk az önálló Magyar Országos
Lawn Tennis Szövetségnek, amelynek feladata lenne egy egységes és általános,
kötelező erővel bíró verseny- és játékszabályok alkotásán és betartásának
ellenőrzésén kívül a hazai lawn-tennis sport általános érdekeit hazánk határain
belül előmozdítani és fejleszteni, valamint azokat a külföld előtt is
képviselni. ... majd 1907. április 7. napjának délelőtt 10 órájára a Budapesti
Korcsolyázó Egylet városligeti csarnokába összehívták az alakuló közgyűlést.
A
meghívót 195 hazai egyesület címére küldték el, de a közgyűlésen mindössze tíz
egyesület képviseltette magát: BBTE, BLTC, MAC, Budapesti Torna Club, Galgóci
Sportegyesület, Honti Sport Club, Hunnia Evezős Egylet, Műegyetemi Athlétikai
és Football Club, Nemzeti Hajós Egylet, Pécsi Athlétikai Club.
Az
alakuló közgyűlés változtatás nélkül elfogadta az alapszabály-tervezetet, és
augusztus 12-re tűzte ki a szövetség első rendes közgyűlésének időpontját. Az
augusztusi közgyűlésig már 15 egyesület 40 pályával lépett be az egyesületek
sorába. A BLTC 8, a MAC 7, a BBTE 5, a Honti SC 4, a BTC 2, az FTC 2, a BEAC 2,
a Pécsi AC 2, a Hunnia CSE 2, a Nemzeti HE 1, a MAFC 1, a Galgóci SE 1, a
Kassai AC 1, a Debreceni TE 1, és a Ganzgyári Tisztviselők SE 1 pályával lépett
be a szövetségbe.
Az első rendes évi közgyűlésen az egybegyűltek megválasztották az első
vezetőséget: elnök: Vécsey Miklós, alelnök: dr. Szent Györgyi Imre, dr.
Lisznyai Tihamér és Marsovszky Miklós, ügyvezető alelnök: Schmid Ödön, titkár
Kertész János, pénztárnok Takáts József lett.
1909-ben
a Tanács javasolta, hogy a MOLSZ lépjen be a Brit Tenisz Szövetségbe és
javasolja a Nemzetközi Tenisz Szövetség megalakítását. 1909. március 17-én a
közgyűlésén Mr. Arthur Yolland javaslatára az MOLSZ csatlakozott a Brit Tenisz
Szövetséghez (British Tennis Association), és így létrejött a Nemzetközi Tenisz
Szövetség (International Tennis Association).
1910-ben
a MOLSZ együttműködési szerződést írt alá az Osztrák Lawn Tenisz Szövetséggel.
1913-ban
Magyarország mint önálló állam, bár csak egy szavazattal, de képviselve van a
Fédération International de Lawn Tennis-ben, és Magyarország mint önálló állam
fog részt venni a június 7-én Párizsban megtartandó világbajnoki versenyeken.
1942.
március 22-én tartották a 35. Évi rendes közgyűlést, amelyen megváltoztatták a
szövetség elnevezését, és ekkor lett MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG a hivatalos név.
A
felszabadulás után, 1945-ben rendezett bajnoki küzdelmek egyes versenyszámaiban
Asbóth József hatodik, Körmöczy Zsuzsa pedig első aranyérmét szerezte.
Ugyanebben az évben az országos ifjúsági bajnokságon Vad Dezső és Christián
Ottilia két-két bajnoki aranyat szereztek.
Nagy-Brittania
nemzetközi bajnoksága, Wimbledon:
1925 férfi páros: 3. Kehrling Béla
1948 férfi egyes: 3. Asbóth József
1958 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1984 vegyes páros 3. Temesvári Andrea
1985 férfi páros: 1. Taróczy Balázs
Franciaország
nemzetközi bajnoksága, Párizs
1938 férfi páros. 3. Szigeti Ottó, Gábori Emil
1939 férfi egyes: 3. Szigeti Ottó
1939 férfi páros: 3. Gábori Emil
1947 férfi egyes: 1. Asbóth József
1947 vegyes páros: 3. Asbóth József, Körmöczy Zsuzsa
1948 női páros: 3. Körmöczy Zsuzsa
1956 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1958 női egyes: 1. Körmöczy Zsuzsa
1959 női egyes: 2. Körmöczy Zsuzsa
1961 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1966 férfi egyes: 2. Gulyás István
1967 férfi egyes: 3. Gulyás István
1981 férfi páros: 1. Taróczy Balázs
1983 férfi páros: 3. Taróczy Balázs
1986 női páros: 1. Temesvári Andrea
A
Davis Kupa 1900-ban indult hódító útjára. A magyar nemzeti válogatott első
Davis Kupa szereplése 1924-ben volt.
A
magyar tenisz a második világháború után érte el legkiemelkedőbb eredményeit,
amikor a csapat (Baranyi Szabolcs, Szőke Péter, Taróczy Balázs) megnyerte a
Király Kupát 1976-ban. A Davis Kupa európai csoportjában négyszer játszott
elődöntőt a csapat. 1994-ben Magyarország történetében először került be a
Davis Kupa Világcsoportjába. 1995-ben a magyar válogatott (Köves Gábor, Krocskó
József, Markovits László és Noszály Sándor) ismét kivívta a jogot a
világcsoportban való szereplésre, a rendkívül erős ausztrál válogatottat győzte
le a Kisstadionban.
A
Magyar Köztársaság visszaállításával a Magyar Tenisz Szövetség 1990. január
1-én újra független lett, és a 45 év után először a tagok szabadon választották
meg az elnökséget.
Kertész János titkár, majd főtitkár 1907-1932
dr. Sédey (Schréder) László 1932-1936
Szelőczei (Herzum) János 1936-1949
Saroveczki Gyula 1949-1965
Bánhidi Károly 1965-1967
Saroveczki Gyula 1967-1977
Zentai Ferenc 1977-1990
Sauska István 1990-1991
Dr. Nyirő László 1991-1996
Sándor Péter 1996-1997
Deák Attila 1997-2011
