A Magyar Tenisz Szövetség története
(részlet Szőke Pál 100 éves a magyar tenisz c. könyvéből)
Századunk első éveiben a hazai teniszsport nagy léptekkel haladt előre.
1904-ben Kertész János így írt: "Nincsen Lawn Tennis Szövetségünk, mely az
ország lawn-tennis ügyeit is fejlesztené. Immár égető szükséggé vált egy Lawn
Tennis Szövetség megalakítása." 1905-ben az első lépéseket az önálló
Tenisz Szövetség létrehozására a Magyar Athlétikai Szövetség tette meg, és
augusztusi ülésén elhatározta, hogy lawn-tennis alosztályt létesít, de az önálló
szövetség és a MASZ keretében való megoldás hívei nem tudtak ekkor megegyezni
egymással, így érdemi döntés akkor nem született.
Az 1907-es év hozott fordulópontot a teniszsport életében. A BLTC
vezetősége egy alapszabály-tervezetet dolgozott ki, és azt az 1907.január 17-re
összehívott szűkebb körű értekezlet elé terjesztette. Az értekezleten a három -
akkor legnagyobb - tenisszel foglalkozó egyesület - a BLTC, a BBTE és a MAC -
küldöttei vettek részt. Az előkészítő bizottság hetekig húzódó tárgyalások után
a BLTC alapszabály-tervezetét fogadta el kiindulópontnak, majd a három egylet
választmánya kimondta belépését a megalakítandó szövetségbe. Ekkor az
előkészítő bizottság a következő felhívással fordult az ország tenisszel
foglalkozó egyesületeihez, megküldvén egyúttal az alapszabály-tervezetet is:
Tisztelt Társegyesület!
Alig másfél évtizede annak, hogy hazai sportegyesületeink... a
lawn-tennist sportszerűen és komolyan művelik. ... a lawn tennis - hála a
lelkes művelőinek - mindinkább tért hódít és annak sportszínvonala rohamosan
emelkedik. Ez különösen az utóbbi években mind a fővárosi, mind a vidéki
sportegyesületek által sportszerűleg rendezett nagy sikerű teniszversenyek
igazolják.
E sikereket azonban a rendező egyletek minden igyekezete ellenére is
mindig az a széttagoltság és mondhatni a versenyek bizonyos vidékre való
szorítkozása jellemezte, mely ismertetőjele mindazon sportágak művelésének,
amelyek az érdekelt sportkörök országos egyesülése és együttműködése nélkül
fejlesztenek.
Ez a széttagoltság - erős meggyőződésünk szerint - okozója annak is,
hogy hazai lawn-tennis sportunk minden fellendülése mellett sem halad olyan
mértékben, mint azt az alkotóerők lehetségessé tennék, hogy hazai sportunk a
külföldi lawn-tennis sport színvonalát mindeddig el nem érte.
E meggyőződés érlelte meg bennünk azt az elhatározást, hogy a magyar
lawn-tennis sportot alkotó faktorokat egybegyűjtve, hazai lawn-tennis
érdekeinket szövetkezés alapján szervezzük meg és létet adjunk az önálló Magyar
Országos Lawn Tennis Szövetségnek, amelynek feladata lenne egy egységes és
általános, kötelező erővel bíró verseny- és játékszabályok alkotásán és
betartásának ellenőrzésén kívül a hazai lawn-tennis sport általános érdekeit
hazánk határain belül előmozdítani és fejleszteni, valamint azokat a külföld
előtt is képviselni. ... majd 1907. április 7. napjának délelőtt 10 órájára a
Budapesti Korcsolyázó Egylet városligeti csarnokába összehívták az alakuló
közgyűlést.
A meghívót 195 hazai egyesület címére küldték el, de a közgyűlésen
mindössze tíz egyesület
képviseltette magát: BBTE, BLTC, MAC, Budapesti Torna Club, Galgóci
Sportegyesület, Honti Sport Club, Hunnia Evezős Egylet, Műegyetemi Athlétikai
és Football Club, Nemzeti Hajós Egylet, Pécsi Athlétikai Club.
Az alakuló közgyűlés változtatás nélkül elfogadta az
alapszabály-tervezetet, és augusztus 12-re tűzte ki a szövetség első rendes
közgyűlésének időpontját. Az augusztusi közgyűlésig már 15 egyesület 40
pályával lépett be az egyesületek sorába. A BLTC 8, a MAC 7, a BBTE 5, a Honti
SC 4, a BTC 2, az FTC 2, a BEAC 2, a Pécsi AC 2, a Hunnia CSE 2, a Nemzeti HE
1, a MAFC 1, a Galgóci SE 1, a Kassai AC 1, a Debreceni TE 1, és a Ganzgyári
Tisztviselők SE 1 pályával lépett be a szövetségbe.
Az első rendes évi közgyűlésen az egybegyűltek megválasztották az első
vezetőséget: elnök: Vécsey Miklós, alelnök: dr. Szent Györgyi Imre, dr.
Lisznyai Tihamér és Marsovszky Miklós, ügyvezető alelnök: Schmid Ödön, titkár
Kertész János, pénztárnok Takáts József lett.
1909-ben a Tanács javasolta, hogy a MOLSZ lépjen be a Brit Tenisz
Szövetségbe és javasolja a Nemzetközi Tenisz Szövetség megalakítását. 1909.
március 17-én a közgyűlésén Mr. Arthur Yolland javaslatára az MOLSZ
csatlakozott a Brit Tenisz Szövetséghez (British Tennis Association), és így
létrejött a Nemzetközi Tenisz Szövetség (International Tennis Association).
1910-ben a MOLSZ együttműködési szerződést írt alá az Osztrák Lawn Tenisz
Szövetséggel.
1913-ban Magyarország, mint önálló állam, bár csak egy szavazattal, de
képviselve van a Fédération International de Lawn Tennis-ben, és Magyarország
mint önálló állam fog részt venni a június 7-én Párizsban megtartandó
világbajnoki versenyeken.
1942. március 22-én tartották a 35. Évi rendes közgyűlést, amelyen
megváltoztatták a szövetség elnevezését, és ekkor lett MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG
a hivatalos név.
A felszabadulás után, 1945-ben rendezett bajnoki küzdelmek egyes
versenyszámaiban Asbóth József hatodik, Körmöczy Zsuzsa pedig első aranyérmét
szerezte. Ugyanebben az évben az országos ifjúsági bajnokságon Vad Dezső és
Christián Ottilia két-két bajnoki aranyat szereztek.
Nagy-Brittania nemzetközi bajnoksága, Wimbledon:
1925 férfi páros: 3. Kehrling Béla
1948 férfi egyes: 3. Asbóth József
1958 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1984 vegyes páros 3. Temesvári Andrea
1985 férfi páros: 1. Taróczy Balázs
Franciaország nemzetközi bajnoksága, Párizs
1938 férfi páros. 3. Szigeti Ottó, Gábori Emil
1939 férfi egyes: 3. Szigeti Ottó
1939 férfi páros: 3. Gábori Emil
1947 férfi egyes: 1. Asbóth József
1947 vegyes páros: 3. Asbóth József, Körmöczy Zsuzsa
1948 női páros: 3. Körmöczy Zsuzsa
1956 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1958 női egyes: 1. Körmöczy Zsuzsa
1959 női egyes: 2. Körmöczy Zsuzsa
1961 női egyes: 3. Körmöczy Zsuzsa
1966 férfi egyes: 2. Gulyás István
1967 férfi egyes: 3. Gulyás István
1981 férfi páros: 1. Taróczy Balázs
1983 férfi páros: 3. Taróczy Balázs
1986 női páros: 1. Temesvári Andrea
A Davis Kupa 1900-ban indult hódító útjára. A magyar nemzeti válogatott
első Davis Kupa szereplése 1924-ben volt.
A magyar tenisz a második világháború után érte el legkiemelkedőbb
eredményeit, amikor a csapat (Baranyi Szabolcs, Szőke Péter, Taróczy Balázs)
megnyerte a Király Kupát 1976-ban. A Davis Kupa európai csoportjában négyszer
játszott elődöntőt a csapat. 1994-ben Magyarország történetében először került
be a Davis Kupa Világcsoportjába. 1995-ben a magyar válogatott (Köves Gábor,
Krocskó József, Markovits László és Noszály Sándor) ismét kivívta a jogot a
világcsoportban való szereplésre, a rendkívül erős ausztrál válogatottat győzte
le a Kisstadionban.
A Magyar Köztársaság visszaállításával a Magyar Tenisz Szövetség 1990. január
1-én újra független lett, és a 45 év után először a tagok szabadon választották
meg az elnökséget.
Kertész János titkár, majd főtitkár 1907-1932
dr. Sédey (Schréder) László 1932-1936
Szelőczei (Herzum) János 1936-1949
Saroveczki Gyula 1949-1965
Bánhidi Károly 1965-1967
Saroveczki Gyula 1967-1977
Zentai
Ferenc 1977-1990
Sauska
István 1990-1991
Dr.
Nyirő László 1991-1996
Sándor Péter 1996-1997
Deák Attila 1997-2011
