Szóval jönnek a törökök. Szeptember 15. és 17. között, de csak két napra, hogy pontosan melyik kettőre, az majd később dől el, akárcsak a pontos helyszín. De az biztos, hogy Magyarország ad otthont ennek a párharcnak is, amelynek tétje, hogy játszhatunk-e újra jövőre is a világdöntőért, mint a múlt hétvégén Tatabányán, szombaton speciel majdnem telt ház előtt a 6200 fős csarnokban.
Ennek az írásnak az első bekezdését a magyar–török Davis-kupa-párharcok múltjának felidézésére szántuk, de mivel eddig nem találkozott a két ország válogatottja ebben a sorozatban, ez igen rövid passzus lett volna, így inkább áttérünk az ellenfél játékosainak bemutatására. Törökország legutóbbi mérkőzésén – amelyet épp a mi franciák elleni párharcunkkal egy időben játszott hazai pályán, Isztambulban Szlovénia ellen, 4:0-s győzelmet aratva – Altug Celikbilek, Cem Ilkel és Ergi Kirkin jutott szerephez, értelemszerűen mindhárman veretlenek maradtak, szettet is csak egyet vesztett leendő ellenfelünk, párosban a Celikbilek, Ilkel kettős. A három említett játékos áll a legelőkelőbb helyen a törököktől a világranglistán, a 26 éves Celikbilek a 205., a 27 éves Ilkel a 303., a 24 éves Kirkin a 383. pozíciót foglalja el, de ezek a helyezések csalókák, vagy legalábbis megtévesztően messze állnak a karriercsúcsaiktól: Celikbilek volt 154., Ilkel 144., Kirkin 270. is. Ilkel neve mellett például mindössze kilenc verseny összpontszáma áll a megelőző 12 hónap eredményeit felölelő ATP-rangsorban.
Tavaly tavasszal két hónapig egyáltalán nem is játszott, majd ötmeccses vereségsorozatot követően szeptember végén tudott nyerni először – történetesen épp a mi Piros Zsomborunk ellen a tel-avivi ATP250-es verseny selejtezőjében 4:6, 7:6, 7:6-ra. Onnantól belelendült, az októberi vilniusi challengeren például hat mérkőzést megnyerve egészen a döntőig menetelt, és Valkusz Máté is az áldozatai közé került, a nyolcaddöntőben találkoztak, és 7:6, 6:7, 6:1-re nyert Ilkel. A novemberi pozsonyi challenger elődöntőjében viszont véget vetett a magyarok elleni kellemes élményeinek Marozsán Fábián (6:2, 6:7, 6:3), aki idén januárban egy belgiumi challengeren is megleckéztette (6:2, 6:4). Fucsovics Márton speciel 2–0-ra vezet ellene egy 2016-os salakos (2:6, 7:6, 6:1) és egy 2020-as kemény pályás (6:1, 6:4) találkozást követően, Marozsán Fábián 2–1-re áll vele (a már említett két találkozójukat megelőzően 2021-ben kemény pályán még a török nyert 7:6, 5:7, 6:4-re), Piros Zsombor és Valkusz Máté mérlege azonban negatív vele szemben, egyaránt a tavalyi meccsük miatt.
Ilkellel tehát jó lesz vigyázni – de közben pedig korántsem verhetetlen.
Nézzük Celikbileket – aki egyébként négyszer is megverte Ilkelt, a mérleg másik serpenyőjében három vereség található az ő szempontjából a török éljátékosok párharcában. Nos, őt eddig lényegesen ritkábban sodorta magyarok útjába a sors, legjobbjaink közül Fucsovics Mártonnal, Marozsán Fábiánnal és Piros Zsomborral sem találkozott még, egyedül Valkusz Mátéval van közös múltja: egy tavalyi 6:1, 6:1-es vereség salakos pályán a spliti challenger második fordulójából, ami azért elég nagy pofon volt a török játékos számára. Celikbilek egyébként már három challengerversenyt is megnyert, fontos adalék, hogy mindet kemény pályán, és ugyanezen a felületen aratta mind az öt eddigi ITF-future-tornagyőzelmét is. Grand Slam-viadalon viszont még nem tudott feljutni a főtáblára, és adósak vagyunk a Davis-kupa-mérlegével: az nála 11–9 jelenleg, míg Ilkel esetében – aki megjárta már a US Open főtábláját 2021-ben – ugyanez az adat 17–21.
Végezetül még egy adalék a török Davis-kupa-csapathoz: a kapitánya az a Marsel Ilhan, aki az ország férfiteniszezői közül elsőként tört be a világranglistán a top100-ba – a 77. helyig jutott – és elsőként jutott el Grand Slam-torna főtábláján a második fordulóig. Olyan szempontból is történelmi figura hazájában, hogy ő aratta a legtöbb egyéni győzelmet a török Davis-kupa-válogatott tagjaként, szám szerint 31-et (mindössze hét vereség ellenében), és még idén, 35 évesen is szerepelt ITF-tornákon – az egyiken épp Madarász Gergely verte meg az első fordulóban 6:1, 4:6, 6:2-re –, de már az edzősködés felé kacsintgat. Ami talán nem is olyan nagy baj a mi szempontunkból.