„Egy igazi bajnokot nem a trófeák száma, hanem a hozzáállása és a célja határoz meg”
2022. január 29.
Dylan Alcott kosárlabdázásban egyszeres, teniszben háromszoros paralimpiai bajnoknak mondhatja magát, emellett pedig egyéniben 15, párosban 8 Grand Slam-tornát nyert a kerekesszékesek között. Generációjának egyik legnagyobb parasportolója, és sokan úgy látják, ő a híd a sérült és az épp sportolók között. Dylan Alcott a 2022-es Australian Openen befejezte pályafutását, de az örökség, amit maga után hagy, az példaértékű.
Dylan Alcott nevét szinte minden parasportoló ismeri. Az 1990-ben született ausztrált gyerekkorában gerincvelő tumorral diagnosztizálták, és a műtét ugyan sikeres volt, de a fiatal Dylan tólószékbe kényszerült és görbe háttal él a mai napig. Tizennyolc évesen először azzal írt történelmet, hogy a 2008-as paralimpián ő volt Ausztrália történetének legfiatalabb játékosa a „Rollers” becenévre hallgató kosárlabdacsapatnak, amely aranyérmet nyert a pekingi ötkarikás játékokon. Ezután 2014-ben visszatért a teniszhez, ugyanis a riói paralimpián már ebben a sportágban szeretett volna indulni. Mit ad Isten, Dylan Alcott pedig Brazíliában is felért a csúcsra, egyéniben és párosban is paralimpiai bajnok lett a quad kategóriában, majd öt évvel később Tokióban egy arany- és egy ezüstérmet nyert.
A 31 esztendős sportoló 2015 és 2021 között egyéniben hét Australian Opent nyert, valamint nyolc másik Grand Slam-trófeával is büszkélkedhet, ám karrierje utolsó mérkőzésén – az idei egyes döntőn – nem lett meseszerű a búcsú, 7:5, 6:0-ra kikapott a holland Ryan Schröder ellen, viszont 2022-ben az Év Ausztráljának választották.
A nyolcszoros kerekesszékes magyar bajnok és paralimpikon Németh Roland 2016-ban találkozott Alcottal Rio de Janeiroban, és véleménye szerint, amit az ausztrál tett a parasportért, az egyedi és követendő példa.
„A kerekesszékes tenisz a parasport királya. Ha nem is a legnépszerűbb sportág, de a top 3-ban biztosan ott van a paralimpia programjában. Ebben pedig elvitathataltan érdemei vannak Dylannak, aki nem feltétlen a sporthoz adott hozzá, ugyanis a quad kategóriában való versenyzése is megkérdőjelezhető, de a kerekesszékes teniszt közelebb hozta az emberekhez. A szakág népszerűsége a parasportban az elmúlt időszakban rohamosan növekedett. Nézzük csak meg Dylan Alcott döntőjét: rendben, hogy hazai pályán játszott, de telt ház volt az arénában.” – fejtette ki véleményét Németh Roland, aki egy motorbaleset következtében szenvedett súlyos lábsérülést.
A népszerűségnövekedés a 15-szörös Grand Slam-bajnok ausztrál szerint is érezhető volt, hiszen ahogyan Dylan fogalmazott, a 2015-ös döntőjén még csak néhányan lézengtek az arénában, hét évvel később pedig már telt ház előtt játszhatott. Németh szerint pedig Alcott nem csupán a teniszben, hanem a parasportban is egy idollá nőtte ki magát.
„Ő már most, 31 évesen egy példakép. Az okokat leginkább a gondolkodásában és a személyiségében kell keresni. A döntője után is úgy fogalmazott, hogy ő a világ legszerencsésebb sráca, amiért ilyen dolgokat élhetett át. Nem csapásként fogja fel a sérülését, sugárzik belőle a tettvágy és az élni akarás. Emiatt pedig az emberek sem sajnálkozva tekintenek rá. Úttörője lett a kerekesszékes tenisznek. Legyen az ember sérült vagy egészséges, az ilyen típusú emberekből, mint Dylan, bárki erőt meríthet. Sokakban például felmerül a kérdés, hogy ennek a görbehátú kerekesszékes srácnak, hogy van már három éve tartó stabil párkapcsolata, úgy, hogy a barátnője egy szexuálpszichológus hölgy. Ráadásul a párkapcsolatuk is óriási népszerűségnek örvend Ausztráliában, így pedig az életének minden szegmenséből erőt lehet meríteni.” – fogalmazott a magyar játékos.
Dylan Alcott 2017-ben került szorosabb kapcsolatba a világelső Novak Djokoviccsal, amikor részt vett az „Éjszaka Novak Djokoviccsal” névre keresztelt jótékonysági esten. A szerb sportolóról köztudott, amellett, hogy remek teniszező és hihetetlenül jó humorú sportoló, rengeteget jótékonykodik, így ez az esemény is ennek szellemében telt. Djokovics kipróbálta a kerekesszéket is, de csak „vergődött”, viszont megismerte Dylan Alcottot. Németh Roland szerint pedig az volt az a pillanat, amikor a szerb elkezdte követni ausztrál kollégája munkásságát, folyamatosan segítette őt és még inkább felhívta a figyelmet a kerekesszékes teniszre. Ettől nagyobb elismerés pedig nem kell egy parasportnak. Németh szerint pedig a magyar parateniszre is hatással voltak az utóbbi évek történései.
„Én olyan 7-8 éve csatlakoztam be ebbe a világba. Előtte is teniszeztem már, de a motorbalesetem következtében kénytelen voltam abbahagyni, majd Farkas László (32-szeres magyar bajnok – a szerk.) ismertette meg velem a kerekesszékes teniszt. Akkor már Bor Péter volt a szakágvezető, és az ő irányítása alatt egyértelműen felfelé ívelő pályát mutat a sportunk. A magyar ranglista jelenleg 25 játékost tartalmaz, amikor én elkezdtem nagyjából 10-12 ember volt. Ez nem a mi, hanem a Magyar Tenisz Szövetség és Bor Péter munkásságának a dicsérete. Az MTSZ-nél is egyre elfogadottabb lett, az új vezetőségnél pedig egyre több lehetőséges kap a kerekesszékes tenisz, amiért kifejezetten hálásak vagyunk.” – zárta elismerősen gondolatait Németh Roland.
A Dylan Alcott-hatás tehát szinte bárhol érezhető, így bátran kijelenthető, hogy a 31 esztendős ausztrál olyan dolgot vitt véghez, nem feltétlen a pályán, de ott is, amely egyedülálló a parasport világában.
„A kerekesszékes tenisz a parasport királya. Ha nem is a legnépszerűbb sportág, de a top 3-ban biztosan ott van a paralimpia programjában. Ebben pedig elvitathataltan érdemei vannak Dylannak, aki nem feltétlen a sporthoz adott hozzá, ugyanis a quad kategóriában való versenyzése is megkérdőjelezhető, de a kerekesszékes teniszt közelebb hozta az emberekhez. A szakág népszerűsége a parasportban az elmúlt időszakban rohamosan növekedett. Nézzük csak meg Dylan Alcott döntőjét: rendben, hogy hazai pályán játszott, de telt ház volt az arénában.” – fejtette ki véleményét Németh Roland, aki egy motorbaleset következtében szenvedett súlyos lábsérülést.
A népszerűségnövekedés a 15-szörös Grand Slam-bajnok ausztrál szerint is érezhető volt, hiszen ahogyan Dylan fogalmazott, a 2015-ös döntőjén még csak néhányan lézengtek az arénában, hét évvel később pedig már telt ház előtt játszhatott. Németh szerint pedig Alcott nem csupán a teniszben, hanem a parasportban is egy idollá nőtte ki magát.
„Ő már most, 31 évesen egy példakép. Az okokat leginkább a gondolkodásában és a személyiségében kell keresni. A döntője után is úgy fogalmazott, hogy ő a világ legszerencsésebb sráca, amiért ilyen dolgokat élhetett át. Nem csapásként fogja fel a sérülését, sugárzik belőle a tettvágy és az élni akarás. Emiatt pedig az emberek sem sajnálkozva tekintenek rá. Úttörője lett a kerekesszékes tenisznek. Legyen az ember sérült vagy egészséges, az ilyen típusú emberekből, mint Dylan, bárki erőt meríthet. Sokakban például felmerül a kérdés, hogy ennek a görbehátú kerekesszékes srácnak, hogy van már három éve tartó stabil párkapcsolata, úgy, hogy a barátnője egy szexuálpszichológus hölgy. Ráadásul a párkapcsolatuk is óriási népszerűségnek örvend Ausztráliában, így pedig az életének minden szegmenséből erőt lehet meríteni.” – fogalmazott a magyar játékos.
A Dylan Alcott-hatás tehát szinte bárhol érezhető, így bátran kijelenthető, hogy a 31 esztendős ausztrál olyan dolgot vitt véghez, nem feltétlen a pályán, de ott is, amely egyedülálló a parasport világában.
