A Magyar Tenisz Szövetség meghívására négy napon át a Nemzeti Edzésközpontban vendégeskedett Dermot Sweeney, az ITF edzésközpontokért és a játékosfejlesztési programokért felelős szakmai igazgatója. A budapesti tapasztalatairól beszélgettünk vele.
– Mi a fő célja a magyarországi látogatásának, különösen a Magyar Tenisz Szövetségnél?
– Alapvetően az, hogy áttekintsük a különböző programjainkat, megbeszéljük, hogyan tudjuk az ITF részéről segíteni a Magyar Tenisz Szövetséget, és minden lehetséges módon támogatást nyújtsunk. Emellett általánosságban is szeretnénk beszélni a tenisz helyzetéről az országban, és arról, hogyan lehetne előmozdítani a fejlődést: javítani a magyar játékosok szintjét, szélesíteni az utánpótlásbázist, és több lehetőséget biztosítani a hazai játékosoknak.
– Hogyan látja a magyar tenisz helyzetét utánpótlás szempontból?
– Már most is van több magyar játékos a WTA és ATP top 100-ban, ami egy ilyen kis ország esetében figyelemre méltó. Úgy gondolom, a szövetség kiváló munkát végez a játékosfejlesztésben. Természetesen mindig van hová fejlődni: rendszereket és struktúrákat lehet finomítani, fejleszteni, de az alap jó, és örömmel folytatjuk az együttműködést a fejlődés érdekében.
– Ha Ön a Magyar Tenisz Szövetség tanácsadója lenne, milyen szakmai tanácsot adna a technikai igazgatónak vagy a főtitkárnak?
– Áttekintettük számos programunkat, és megnéztük, hogyan néz ki jelenleg a játékosok útja a profi szint felé. Néhány lehetséges módosítást meg is beszéltünk, hogyan lehetne több játékost sikeresen végigvezetni ezen az úton. Átnéztük a Global Tennis Reportot is, amely érdekes statisztikákat mutatott arról, hogy Magyarország hol tart más, hasonló szinten álló országokhoz képest. Szerintem nagyon jó ötletek születtek a lehetséges jövőbeli irányokról.
– Tudna ezek közül néhány konkrétumot említeni?
– Igen, például a játékospálya kérdése kulcsfontosságú. Fontos lenne, hogy már fiatalabb korban – akár 10 éves kor alatt – bekapcsolódjanak a programokba, különösen a 12 év alatti korosztályra fókuszálva, így magasabb szintű játékosokat lehetne kinevelni. Emellett fontos az is, hogyan lehet az ország többi részét jobban bevonni a klubokon keresztül. Az edzőképzésről még nem beszéltünk, de az is komoly fejlesztési lehetőség. Lényeges lenne a Nemzeti Edzőközpont és az Edzőképzési Rendszer hivatalos elismerése is. Összességében egy átfogó fejlesztési útvonal kialakítására van szükség a tenisz hazai fejlesztéséhez.
– A játékospályák mindig változnak – akár az ITF, akár az ATP vagy WTA rendszerét nézzük. Folyamatosan alkalmazkodni kell a változó időkhöz. A sport általánosságban is sokkal professzionálisabb lett. Az analitika hatalmas fejlődésen ment keresztül. A játékosok nagyobbak, erősebbek, keményebben ütnek, agresszívebbek. A fiatal generáció játékában is látszik, hogy gyorsabban, korábban ütik meg a labdát, támadóbb stílusban játszanak. Tehát technikai, taktikai, fizikai és mentális szinten is folyamatos a fejlődés.
– Említett néhány ITF-programot. Melyik segítheti leginkább a magyar tenisz fejlődését?
– Szerintem a struktúrák kialakítása a legfontosabb: például az edzőképzési rendszer és a Nemzeti Edzőközpont hivatalos elismerése. Ezen kívül ott van a touring team program és a játékostámogatási program is – számos lehetőség áll rendelkezésre, amiből a szövetség profitálhat. A kérdés az, hogyan tudunk több magyar játékost bevonni ezekbe a programokba. A beszélgetések nagy része arról szólt, hogyan tudnánk jobb 12–13 éves játékosokat nevelni, akik már olyan szintet képviselnek, hogy hozzáférjenek ezekhez a lehetőségekhez.
– Mi az általános benyomása a Magyar Tenisz Szövetségről és a játékosfejlesztésről?
– Kiváló. Ahogy már említettem, nagyon jó az együttműködés a szövetséggel és a helyi edzőkkel is. Tudom, hogy Petra Schmitt viszonylag új szereplő a szövetségnél – talán hat hónapja van ott –, de amit ő hozzáad, az rendkívül értékes. Ugyanez elmondható a technikai csapatról is. Szóval eddig nagyon pozitívak a benyomásaim.