Az előző hét hőse: Fajta Péter
Ismét egy tornagyőztest nevezhetünk az előző hét hősének, Fajta Péter ugyanis elhozta a legjobbnak járó trófeát a sarm es-sejki 15 000 dollár összdíjazású ITF-tornáról. 20 esztendős teniszezőnk a jövő heti ATP-rangsorban így várhatóan 52 helyet javít majd, ezzel pedig visszajön a legjobb 600 játékos közé. Petit hazautazásának napján kérdeztük az elmúlt hetek tapasztalatairól.
- Három hetet töltöttél el Egyiptomban, először az első körben búcsúztál, majd negyeddöntős voltál, végül pedig sikerült megnyerned a tornát. Hogyan értékeled ezt az időszakot?
- Tavaly év vége felé volt egy hosszabb kihagyásom, így vissza kellett rázódnom a versenyzésbe, de úgy gondolom, ez most sikerült, hiszen ahogy az eredmény is mutatja, hétről hétre, meccsről meccsre jobban ment a játék. Az elején még kicsit bajlódtam a körülményekkel, meg kellett szoknom a folyamatos szelet, aztán a legjobb nyolc között egy ranglistájánál sokkal jobb tudású fiútól kaptam ki, a harmadik hétre viszont összeállt a játékom, és már nagy önbizalommal léptem pályára. Összességében elégedett lehetek, köszönöm a támogatást Pataki Márknak, aki edzőként utazott el velem és segített ebben az időszakban is.
- Eddig minden profi tornagyőzelmedet Sarm es-Sejkben zsebelted be. Ezek szerint itt kedveznek neked leginkább a körülmények?
- Igen, nem véletlenül szeretek Sarmban versenyezni. Az itteni kemény pálya - ahogy a játékom is - gyors, ez pedig segíti a szerváimat és a támadójátékomat is.
- A legjobb négy között a döntő szettben 1:4-ről jöttél vissza, miután a második játszmában rövidítésben sikerült egyenlítened. Minek volt köszönhető ez a hatalmas fordítás?
- Fejben végig hittem benne, hogy meg tudom nyerni a meccset. Jól szervált az ellenfelem, több mint húsz ászt ütött, de korábban már kétszer sikerült őt megvernem, úgyhogy ennek tudatában küzdöttem a végsőkig. 2:4-nél sikerült visszavennem az adogatását, majd a tiebreak is szoros volt, meccslabdát is kellett hárítanom, azonban a grúz belehibázott, és végül én tudtam befejezni a mérkőzést.
- Az utolsó három összecsapást fájós lábbal játszottad végig. Mi okozta ezt, és hogy vagy most?
- A legjobb nyolc között már hátráltatott egy talpsérülés, én is egy bőrkeményedésből kialakult vérhólyaggal küzdök. Mikor felmentem a pályára, nem tudtam elképzelni, hogyan fogom kibírni a meccseket, beütni is csak egy helyből tudtam. Az utolsó három napon fájdalomcsillapítóval és kötéssel, ötvenszázalékos mozgással játszottam.
- Hogyan tovább? Milyen terveid vannak a következő hetekre?
- Jövő héten még kezelem a sérülést, így visszamondtam a versenyt. Ezt követően egy hetet itthon edzem, utána elutazom Antalyába egy salakos tornára, a székesfehérvári challenger – ahol remélhetőleg szabadkártyával indulok majd – után pedig visszaállok a kemény pályára, azt ugyanis jobban szeretem.
