Fontos forrás a sikeres magyar utánpótlásedzőknek a NEP-ből kapott támogatás, de a programba bekerülés egy pozitív visszacsatolás is egyben.
A Magyar Edzők Társasága Nevelő Edző Program célja, hogy elismerje és támogassa azokat az utánpótlásedzőket, akik hosszú távon, eredményesen dolgoznak fiatal sportolók fejlesztésén. A kiválasztott szakemberek egy éven át anyagi támogatásban részesülnek, melynek felhasználásával tehetséges versenyzőik számára ingyenes egyéni edzéseket biztosíthatnak. A NEP több sportágban működik; a teniszben az idén tizenhat edző kapott lehetőséget az MTSZ szakmai vezetésének ajánlása alapján. A kiválasztott, támogatott edzőket egy interjúsorozat keretében mutatjuk be.
Barátosi Levente közel három évtizede foglalkozik utánpótlás-neveléssel, versenyzők képzésével. Pályafutása során olyan, világszinten is elismert teniszezőkkel dolgozott, mint Babos Tímea, Szávay Ágnes, Gálfi Dalma, Bondár Anna és Jani Réka. Fed Kupa-kapitány (2012-2014). Játékosként egyéni magyar bajnok (1996). Edzőként mindig a precíz szakmai munkában és a játékosok személyes fejlődésében hitt – ezt bizonyítják a Park Teniszklubban eltöltött évei is, ahol jelenleg is utánpótlás-játékosokat készít fel.

- Hogyan került kapcsolatba a sportággal?
- Szüleim vittek le az iskolához közeli BSE teniszpályára. A családomban korábban nem volt semmilyen kötődés a sportághoz, nem volt kérdés, hogy a tenisz mellett maradok.
- Hogyan építi be saját versenyzői tapasztalatát az edzéstervezésbe?
- Fontos, hogy a versenyzői tapasztalataimat is beépítsem a mindennapi munkába, de az elsődleges szempont a folyamatosan fejlődő edzéselmélet és a modern módszerek alkalmazása. Igyekszem a játékos saját stílusához igazítani a munkát, és nem csak azt követni, ami nekem annak idején bevált. A technikát, a taktikát és a fizikai felkészítést minden oldalról megközelítem, de a hangsúlyt mindig arra helyezem, amiben az adott játékos kiemelkedhet.
- Ki inspirálta pályafutása során, akár játékosként, akár edzőként?
- Játékosként Björn Borg volt a példaképem, edzőként pedig Sven Gronefeld hatott rám a leginkább.
- Korábbi és jelenlegi tanítványai közül mely eredményekre a legbüszkébb?
- Szávay Ágnessel 13 és 16 éves kora között dolgoztam, 14 évesen már olyan tornát nyert, ahol a legnagyobbak is diadalmaskodtak. Gálfi Dalma junior világelső lett és megnyerte a junior US Opent, Babos Tímeával a páros és az egyéni felkészülésében is együtt dolgoztunk, amikor 19 évesen a top 60 környékén járt. Bondár Anna junior Európa-bajnok lett velem. Ezek az eredmények is bizonyítják, hogy nagyobb az esély a WTA-n való sikeres szereplésre, ha a játékos már a junior élmezőnyben is az élvonalhoz tartozik.
- Mivel tudott a legtöbbet hozzátenni ahhoz, hogy játékosai megállják a helyüket a világelitben?
- A legfontosabb a napi rutin megtanulása és következetes elvégzése – ez az év minden egyes napján kihívás. A versenyeken ugyanazt a teljesítményt kell nyújtani, mint amit az edzéseken tud a játékos. Régebben kisebb volt a szakadék a hazai és a nemzetközi mezőny között, ma viszont még több tanulásra, fejlődésre van szükség ahhoz, hogy valaki felvegye a versenyt a világ legjobbjaival.
- Milyen egy jó edző? Hogyan látja a játékos–edző kapcsolatot?
- A jó edző képes felismerni, hogyan lehet a játékos személyiségéhez igazítani a feladatokat, és elvégeztetni azt a hatalmas mennyiségű, összetett munkát, ami az eredményesség alapja. Ma sok edző inkább nem vállalja fel a konfliktusokat, a játékosok pedig időnként visszaélnek ezzel. Szerintem meg kell találni azt a határt, ahol megmarad a tisztelet és az alázat, miközben a pályán kívül is lehet jó kapcsolatot ápolni. Az edzőnek a szakmai tekintélyét sosem szabad feladnia.
- Melyik a legkedvesebb emléke a Fed Kupából?
- Kiemelkedő élmény volt, amikor Románia és Anglia ellen hazai pályán, telt ház előtt játszhattak a tanítványaim a Syma csarnokban. Mindkét találkozón fergeteges hangulat uralkodott, és külön büszkeség, hogy a saját játékosaim kapitánya lehettem.
- Mit gondol, milyen változtatások segíthetnék, hogy több magyar játékos jusson el a nemzetközi elit szintjére?
- A hazai példák jól mutatják, hogy a szakmai munkát itthon is el lehet végezni, viszont a nemzetközi versenyrutin megszerzése komoly anyagi kihívás. Ebben a szülőknek és a szövetségnek is szerepet kell vállalnia. Más országokban a fiatal versenyzők gyakran csapatban utaznak és edzenek, így költséghatékonyan és eredményesen tudják fejleszteni őket, de erre már nálunk is egyre többször van példa a 12 évesek korosztályában is. Szerintem ezt az irányt kellene követni nálunk is: összetartani az elhivatott gyerekeket, hogy egymást motiválva fejlődjenek. Jó példa erre Marozsán Fábián, aki szintén ilyen közegből jutott el a világ élvonalába.
- A NEP program keretében jelenleg Dekovics Lucával dolgozik, aki idén a fedettpályás Országos Bajnokságon két számban is nyert, és az U12-es lányválogatott tagja. Hogyan látja a közös munkát, és mik a következő lépések?
- Lucával a legfontosabb célunk jelenleg a nemzetközi versenyrutin megszerzése. Ebben a korosztályban még nincs hivatalos ranglista külföldön, az U14-től lesz, így addig minél több nemzetközi versenyen kell részt vennie, hogy tartani tudja a lépést a mezőnnyel. Nem a versenylimit elérése a cél, hanem az, hogy minden adódó lehetőséget kihasználjunk. Ez szükséges ahhoz, hogy bent maradjon a nemzetközi vérkeringésben, és lépésről lépésre közelítsen a korosztályos élmezőnyhöz.